2015. november 25., szerda

Ma esti (nem bájos) dolgaim....

Mint tudjátok egy ideje életmód váltásba kezdtem.Szép lassan áttértem a sok mozgásra és a jó, tiszta étkezésekre ( csak amit magam készítettem azt ettem, no cukor, no fehér liszt, no tej, no felvágottak)
Szeptemberben és október 3. hetéig  teljesen betartottam a magamnak szabott gátakat(?).
Kitisztult az arcom, eltűntek a pöttyeim a testemről, normális volt az emésztésem,ragyogtam és tele voltam energiával. Leszoktam a kávéról és nem mellékesen megszabadultam 5 kg-tól.
Gondoltam leszek olyan f@a csaj, hogy letesztelem milyen is, amikor visszatérünk a régi rossz étkezési szokásainkhoz.
Ja nem .....
Mert tudtam, hogy nagy ünneplések vannak kilátásban, úgy döntöttem, hogy kb.4 hétre kimentő adok magamnak és habzsi-dözsi.
Szépen visszatértem a régi étkezési szokásokhoz. Cukor, liszt, zabálás hegyek, tej és tejtermékek ...
Eredmény:
Hála nem híztam semmit se vissza, de !!!!
Az arcom ,mint egy tininek, tele pattanásokkal ,a testemen is fel-fel fedezek egy-egy pöttyöt.
Az , hogy nem híztam vissza, bizonyára a megváltozott emésztésemnek köszönhető. Az e heti állapotot úgy jellemezném, hogy fostalicska  kaotikus.
Sokszor futok itthon rövid távot, annak reményében, hogy nem maradok szégyenben egy vonalkódos fehérneművel. Néha gázos szitukba keveredek és a hasamból feltörő "örömódák", amiket a belső szerveim adnak, ha megküzdenek egy -egy elfogyasztott kajával valahogy nekem nem okoznak boldogságot.
Az epém is szórakozik, sokszor érzem , hogy nincs rendben. A hasam minden egyes héttel , ahogy telt az idő, egyre nagyobb, felfújtabb, de erre csak ma jöttem rá igazán, amikor a nadrágomat vettem fel és a nagy tükör előtt tollászkodtam, amit nem szoktam, mert nem szeretem magam látni, se ruhába, se ruha nélkül meg pláne nem...
És a legszörnyűbb, hogy nagyon nehezen szánom magam rá az itthoni edzésekre.

Itt jön a jogos kérdés, de ha ennyire rosszul kezdtem érzem magam, akkor miért nem tértem vissza a "jó útra".
A válasz egyszerű is, meg nem is.
Annyira rosszul még nem éreztem magam, mint ahova eljutottam rövid időn belül ma este.
Annyira hangosan még nem morgott a gyomrom, mint ma este.
És talán annyira gyorsan még nem kellett futnom eddig, mint ma este.
És annyira még nem utáltam magam, mint ma este.
És soha ilyen gyorsan nem döntöttem el , hogy újra életmódot váltok, mint ma este....

Új nap , új(?) élet :)))


2015. november 18., szerda

Tavaszi bezsongás .....

Csandi féle verzióba ...novemberbe :D 
Olyan szinten be vagyok zsongva, mint anno megboldogult lánykoromba, álmodoztam , szövögettem óriási terveimet és képes voltam szerelembe esni, akár egy pohár tejbe is ...
Azóta eltelt jó pár év és idén már a tavaszi is elmúlt, nem kicsit, és most nem tudom minek köszönhetem, de megint ott tartok, ahol anno ifjú koromba...
Igaz, a szerelem tárgya mostanság táska, ruha,cipő...... vagy egy futópad....  
A tervek pedig sokkal inkább kivitelezhetők, nem arról szólnak, hogyan fogom felfedezni Amerikát egy hátizsákkal , vagy esetlegesen hogyan leszek híres író....
Pusztán arról álmodozom, hogy egyszer minden megkezdett dolgom végére érek,lesz egy ház, amiben van egy hobbi szoba, amiben egész nap csak alkotok ezerrel ,mindenki azt fogja rólam mondani -gondolni, hogy milyen f@a csaj vagyok ,esetleg híres blogger leszek :D 
Szóval a  zsongásom következménye, hogy talán egyik-másik  álmom  valóra válik....
Egy-két eddig be nem fejezett dolgomat végre befejeztem.
Hétfőn ezt a kis neszit , persze, hogy  cicafej van rajta, és másnap már egy cica tulajdonoshoz is került , így nem a hobbiszobámba foglalja a helyet. Yuuuhééé !!

                           

Ma a munkahelyi határidőnaplómra varrtam egy borítót.Azt a hímzést használtam fel, ami már  jó ideje pihent a kosaramba.
Hát nem lett teljesen tökéletes a farmer anyagok különböző száliránya miatt, de nekem nagyon tetszik.Kell ennél több? 


És ma ezt dobta a munkahelyemen az italautomata : 


                                                 
Minden álmom így teljesüljön :) 

2015. november 17., kedd

Zs, mint zsebelem a dicséreteket

Ma a farmerszoknyámba mentem dolgozni.Megdicsértek. Nem is egy ember.
Én meg bezsebeltem, a dicséretet.

Ma több ismerősömmel is összefutottam , akikkel nem minden nap találkozom.
És jól esett, hogy megdicsértek, hogy milyen jól nézek ki, nem fog rajtam az idő, stb.
Én meg bezsebeltem a dicséretet.

Itthon nagyon  nehezen szántam rá magam a tornára, mert nem tudtam, hogy mire is edzek.
Aztán a végén csak összejött az a fránya 1 óra mozgás.
Péntek Enikő, egy kis Zuzka és jó 10 perc nyújtás, hogy ne csak szép de rugalmas és hajlékony legyek.
Miután mindennel végzetem, fogtam magam és ...bezsebeltem magamtól egy dicséretet, hogy milyen ügyes kislány vagyok, csak megcsináltam és tornáztam és úgy alapból is ma dicséret zsebelős napom van :)

2015. november 15., vasárnap

T, mint ba@a meg, tanulni kell

Keveset írok mostanság a zegyetemről.
Kerülöm is rendesen...vagy rendetlenül.
De azért lassan itt vannak a vizsgák.
December 15-én kettőből megyek, aztán dec.18-án is nyomok egy laza vizsgát, és hogy minden rendbe legyen még karácsony előtt gyorsan leteszek még egy vizsgát ...
Aztán szeva, erre az évre. Erre a laza szemeszterre annyira nem tudok mit mondjak.
Rühellem...
De amit egyszer elkezdtem, azt be is fejezem ......


2015. november 13., péntek

M ,mint majdnem gyúrtam wazzzeee

Az úgy volt, hogy megígértem kolléganőmnek, hogy egyszer elmegyek vele abba a kondi terembe, ahova ő jár edzeni. Na, ma volt az egyszer napja.
Reggel gyalogoltam a melóba és közben eldöntöttem, hogy ma aztán kigyúrom magam, mint a zállat.
Futópad, ellipszistréner, súlyok és cccöööööö, durranjatok izmok  ...
És hát a zizomépítéshez enerdzsi kell, csakis ezért Szilvia napi sütikből jól begyűjtöttem a délelőtt folyamán a ledolgozni valót. Na, nem mintha nem lenne rajtam, ledolgozni való , de fő a biztonság.
Feszítettem egész nap, hogy na én ma gyúrni megyek wazzeee.

Megérkeztünk a terembe.Öltözés és irány a gyúrás hegyek...

Felpattantunk a futópadokra és elkezdtünk bemelegítés gyanánt egy kicsit mocorogni.
Velem szembe egy-két emberke gyúrt, mint a zállat, patakokba folyt a zizzadság, nőttek a zizmok.
Kapásból kiszúrtam egy Gyurmagyurit, aki nem tudom mit csinált. A kétkezes rúd egyik oldalán volt 3 nagy tárcsa, a másik végén semmi. Gyurmagyuri két kezével fogta a tárcsás oldalon a  rudat,  azon fele, ahol semmi nem leledzett, a pasi két lába között és rángatta az egész szerkezetet. Nem tudom , hogy mit képzelt , hogy mi is került a kezébe, de számomra olyan volt, mintha éppen nagyon jól érezte volna magát ..vártam a beteljesülést, de csak nem jött, pedig aztán nagyon oda tette magát....
Jobbnak láttam , ha keresek valami más nézni valót.
És bevallom akadt, nem is kevés.
Ahogy ott sétafikáltam  loholtam , mint a zállat  a futópadon, és a terembe egyre nőtt a tesztoszteronszint a sok újonnan érkező férfi miatt rájöttem, hogy mire is hasonlít a szituássszion ...
Tisztára, mintha egy húsos pult előtt álltam volna.
Inak, izmok, színhús,formás combok, zsírosabb hasaalják,
Csak éppen a húsboltban nem szoktak pislogni, izzadni  az inak, izmok, színhúsok ...ja és tetoválva se vannak ...na jó néha egy-egy disznó alkatrészen látni lehet egy- egy hatósági pecsétet ....
Nem volt jó érzés, de lehet, hogy csak azért, mert sok éven keresztül nem ettem húst.
A nagy elmélkedésből kolléganőm zökkentett ki. Megkérdezte, hogy 1 percet futok vele.
Én? Hol? Mikor? Jajj, én nem tudok ám olyant ...

És bakker tudtam ... Florence Griffith-Joyne -nak éreztem magam azalatt a néhány másodperc alatt....
huu de menő vagyok ...voltam ...levegőt alig kapok ..
jaj mindjárt meghalok....bakker, állítások meg a világot ...
futok, már vagy 1 órája egyfolytában.....ja csak 75 másodperce ...jóvannna, mára ennyi....

Kolleginám még meg akart mutatni néhány "gyúrósgépet" működés közben,de ....
Na itt bejött a defektes csandizmusom.
Ha nekem ott abban a zsúfolt , levegőtlen, sok ember által leizzadt géphez hozzá kellett volna nyúlnom, tuti, hogy kifekszem vagy elsírom magam. 

Így aztán egy kis lábnyújtás után, nemes egyszerűséggel leléptem....
De a szívem egy darabját elrabolt a futópad...

Így eset meg , hogy majdnem gyúrtam .....
Futni akarok....sokat ...

2015. november 7., szombat

B, mint boldog vagy B, mint badarság ?

Ritkán írok, mert úgy gondolom, hogy semmi érdekes nem történik mostanság.
Aztán most hogy jobban átgondoltam, badarság, hiszen zajlik az élet körülöttem. 
Új élmények, új kihívások és olyan megélések történnek velem, ami számomra leírhatatlan és talán ezért sem írtam erről a blogba.
Munkahelyemen új feladatok, kihívások, új fajta kapcsolatok.

Két hete itthon járt a nővérem, jó volt találkozni vele ,csak azt sajnálom,hogy nem készítettünk egy fotót sem.Szerintem nincs is közös képünk, mert mind a ketten a kövérségünkkel vagyunk elfoglalva.
Így viszont nem lesz rólunk emlék az utókornak...
És mi van akkor ha kövérek vagyunk, akkor már nem is vagyunk megörökíthetők? 
Badarság.
Úgyhogy legközelebb készülj tesó , nyomatom a képeket ezerrel :)  
Boldogság lesz újra átélni a pillanatokat :) 

Múlt hétvégén Pesten jártam a Decathlon Fitt Arénán.Kolléganőmmel  Péntek Enikő tornájára vártunk a legjobban, mind a két edzést végig nyomattuk :) 
(Ezen a linken megtekinthető vagyok, amit égetem a zsírt , a 2.sorba bal oldalon : 
https://www.youtube.com/watch?v=clkNxPQiCng&feature=youtu.be ) 

Féltem, hogy nem fogom bírni az edzést, micsoda badarság ...csináltam, ahogy tudtam és egyre boldogabb voltam, mert csak úgy termeltem a bóóódogság hormont :)
                                      
                                                     Ennyi mindent hörcsögöltem be:)     
                                           
Vettem magamnak egy edző nacit, nőcist, mert hát naaaa :) Ma fel is avattam. Hú, de jól ment benne a torna. Jó tudom az badarság, hogy azért ment jól,mert új a naci, egyszerűen jól esett a mozgás és rengeteget fejlődtem az utóbbi időben .....
Bizonyára a napi 3,8-7,6 km gyaloglás is közrejátszik a fejlődésembe, de aki sajnálja a pénz buszbérletre, az gyalogoljon és fejlődjön :) 

Boldog vagyok, mert a héten volt a születésnapom:) A kolléganőimtől rengeteg ajándékot kaptam:) Boldogság:) 
Elgondolkodtam, hogy megérdemlem ezt a sok kedvességet? Badarság..
Ha nem érdemelném meg, akkor nem kaptam volna "orhideját", cikláment , csokit, fincsi teát és sok -sok puszikát, kedves szavakat :) 
És, hogy bebizonyítsam, hogy lassan csak megszeretem magam úgy , ahogy vagyok Doriánt megkértem, hogy készítsem egy képet a 44 éves Önmagamról.
És meg kell , hogy mondjam, nem is olyan szörnyű az,amit látok, vagy csak szemüveget kellene viselnem??? 
Badarság? 
Rátok bízom :) 


A boldogsághoz nem vezet út.
Az út maga a boldogság.